A magyar lakosság megosztottan viszonyul a technológiai trendekhez: míg sokan a fenntartható energiák, az egészségügy és a biotechnológia területén várnak áttörést, más újítások – például az önvezető járművek vagy az mRNS-alapú technológiák – inkább bizalmatlanságot keltenek. A Bosch és a Richter Gedeon közös kutatása szerint, melyet a a BoschxRichter Innovátorok Napja elnevezésű konferencián mutattak be, a fiatalabb generáció jóval nyitottabb az innovációkra, mint az idősebbek, ugyanakkor a többség egyetért abban, hogy az innováció legfőbb célja az életminőség javítása kell legyen.
Az Innovációs toplista: ezekben az újításokban hisznek a magyarok című felmérés alapján a magyarok többsége az életminőség javulását hosszú távon az innovációktól várja, jelentős előrelépést remélve a fenntartható energiák, a klímavédelem, a közlekedés, az egészségügy és a biotechnológia területén – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Mint írták, a felmérés szerint Magyarországon valamivel többen érzik közel magukhoz a technológiai újításokat, mint amennyien távolságtartással fordulnak ezek felé. Az innovációk befogadása életkoronként, iskolázottság, sőt jövedelmi helyzet szerint is nagyon eltérő: a 16-29 éves korosztály között például több mint másfélszer akkora az új technológiákra fogékonyak aránya, mint a 60 év felettiek körében.
Kiemelték: míg a válaszadók a következő 10-15 évben a legkomolyabb technológiai áttörésekre a mesterséges intelligencia, a biztonsági és hadiipar, valamint az ipari automatizálás terén számítanak, a többség a fejlesztéseket más területeken még fontosabbnak tartaná. A válaszadók több mint háromnegyede azt szeretné, hogy jelentős előrelépés történjen olyan területeken is, mint a fenntartható energiák, a klímavédelem vagy az egészségügy és a biotechnológia.
A közlemény szerint a kutatási eredmények alapján a magyarok megközelítőleg fele az autógyártást tekinti a leginnovatívabb, mintegy negyven százalékuk pedig a leghasznosabb mobilitási ágazatnak. Emellett a válaszadók több mint harminc százaléka tekinti előremutatónak a városi mikromobilitás és a közösségi közlekedés fejlesztését, de a logisztikai és a közlekedési infrastruktúra területén is hasznosnak és szükségesnek tartják az innovációt.
A válaszadók majdnem egyharmada szerint 10-15 éven belül az infrastruktúrák okosabbá válhatnak, minden negyedik válaszadó szerint pedig a következő egy-másfél évtizedben Európa jelentős részben átáll az elektromobilitásra – emelték ki.
Hozzátették: az okosvárosok eljövetelét nemcsak reálisnak látják a magyarok, de hatvannégy százalékuk szívesen élvezné az előnyeit is, hatvanegy százalékuk pedig élne az olyan „15 perces” városokban, ahol gyalog vagy kerékpárral negyedóra alatt elérhetők a mindennapi szolgáltatások.
Akadnak azonban olyan innovatív lehetőségek is, amelyek inkább ellenérzéseket váltanak ki a hazai lakosságból: a válaszadók mintegy negyven százaléka elutasítja például a hangutasítással vagy agyhullámokkal vezethető járműveket, a sofőr nélküli, önvezető robottaxik használatától pedig minden harmadik válaszadó elzárkózik
– írták.
A közlekedés mellett a közvélemény a gyógyszeripart is kiemelten fontos technológiai területnek tartja: az itt zajló innovációknak nemcsak összetett kutatás-fejlesztési és gyártási folyamatokon kell átmenniük, de különböző társadalmi igényeknek is meg kell felelniük – olvasható az összegzésben, amely szerint fő elvárásként a válaszadók több mint fele az emberek életminőségének javítását hangsúlyozza, de sokan emelik ki az innovatív gyógyszerek hatékonyságának és biztonságának fontosságát is.
A közlemény szerint az új, innovatív gyógyszerek kifejlesztését elsősorban a ma még gyógyíthatatlan betegségek miatt tartja fontosnak a lakosság körülbelül hatvan százaléka, emellett minden második válaszadó a gyógyszerek mellékhatásainak csökkentését is célként jelölte meg, de az új betegségek megjelenése és a régiek ellenállóvá válása miatt is körülbelül ötven százalék tartja szükségesnek a folyamatos gyógyszeripari innovációt.
Ami a gyógyszeripart illeti, a válaszadók itt is a mesterséges intelligencia térnyerését látják a legerősebb folyamatnak – harmincöt százalék -, de a hasznosságáról már csak huszonhárom százalékuk van meggyőződve – hangsúlyozták.
A kutatásból az is kirajzolódik, hogy miközben az egyik leggyorsabb fejlődést az mRNS-alapú technológiákban érzékelik az emberek, a közbizalom ezek iránt a legalacsonyabb a magyarok körében, ezeket sorolják legkevesebben a leghasznosabb újítások közé.
A hazai lakosság a legígéretesebb és leghasznosabb gyógyszeripari trendnek a személyre szabott gyógyszerek fejlesztését, az új hatásmechanizmusú terápiákat és a génszerkesztésre épülő innovációkat tekinti – hívták fel a figyelmet a közleményben.
A kutatást a Richter Gedeon Nyrt. és a magyarországi Bosch csoport megbízásából az Europion kutatóintézet végezte. A több mint ezer fős, mobil- és webapplikáció-alapú, reprezentatív adatfelvételre május 16. és 19. között került sor.
MTI
Fotó: depositphotos.com